Kategóriák

Vissza a látnivalókhoz

Zrínyi Vár

Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Vár
  • Szigetvári Ősz
  • Szigeth Kincsei
  • Zrínyi 1566

Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca 19.

Nyitva tartás:
Nyári nyitva tartás (május 1. - szeptember 30.)
hétfőtől-vasárnapig 09.00-18.00 óráig

Téli nyitva tartás (október1. - április 30.)
keddtől-vasárnapig 09.00-16.00 óráig
A téli időszakban a hétfői napon a Vár zárva van!

Elérhetőség:
Marketing vezető: Szojkó - Szinyákovics Kornélia
Mobil: 06/70-7028600
E-mail: nelliszojko[at]gmail[dot]com

Várnagy: Lebedy János
Mobil: 06/20-2389131
E-mail: lebedyjano[at]gmail[dot]com

Vár email címe: szigetvarivar75[at]gmail[dot]com

Belépődíj:
Felnőtt jegy: 1850,-Ft/fő
Gyermek (6 éves kortól), diák, nyugdíjas:1250,-Ft/fő
Csoportos kedvezmény (15 főtől):1450,-Ft/fő
Nagycsaládos kedvezmény (2 felnőtt+2 gyermek) 5000,-Ft, (további 6 évesnél idősebb gyermek esetén 800,-Ft/fő
Szigetvár Kártyával, a Várbaráti Kör tagjainak, valamint a szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek a várudvar ingyenesen látogatható
A kiállítás megtekintése a szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 800,-Ft/fő, a Szigetvár Kártyával rendelkezőknek és Várbaráti Kör tagoknak 500,-Ft/fő
Díjtalan a belépés a szigetvári iskolásoknak tanóra keretében történő látogatás során.

A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak, melyek a törökök elvonulása után kerültek kiépítésre. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A vár mai formáját az 1566-os ostrom után nyerte el, mikor a törökök megkezdték a helyreállítást és felépítették a bástyákat. A török korban csak egy kapun lehetett bejutni a várba, ez a ma is meglévő, de barokk stílusban átalakított bejárat, melytől boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az országban egyedülálló Szulejmán szultán dzsámiját a csonka tornyával, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel.

Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a 2015-ben nyílt, a várháborúk korát bemutató kiállítás látható. A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével.

Az 1566-os várostrom

Városunk múltja évezredekre tehető vissza, mégis a török elleni hősies harcokkal került be, a köztudatba és vált Magyarország egyik leghíresebb várává. I. Szulejmán 30-40-szeres túlerővel vonult a 2500 fős várvédőkkel szemben, és 1566. augusztus 5-én ütött tábort a vár keleti oldalán lévő síkságon. A török követeket küldött Zrínyihez, és felszólította, hogy adja fel a várat. Zrínyi elutasította a török ajánlatát, és megkezdődött az ostrom. Először az Újváros esett el, majd az Óvárost is elfoglalták. A törökök lecsapolták a vár körüli tavat és elkezdték feltölteni az árkot, hogy meg tudják közelíteni a várat. A törökök seregét jelentős veszteség érte, de a várvédők is fogyatkoztak. A szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, azonban halálát titokban tartották, Szulejmánt felültették a lovára, hogy a török harcosok harci kedvét életben tartsák. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből.